Xiansia

 

 

 

- Nézzétek! – mutatott a földön fekvő alakra egy kisfiú.

 

- Hagyd őt békén, John – fogta meg a kezét egy erőskezű férfi! Nincs magánál! Menjünk innen!

 

Az említett férfi azonban teljesen magánál volt, csak nem tudta, hogy hogyan kerülhetett oda, ahol jelenleg tartózkodik. Nagy nehezen feltápászkodott, és megindult a legközelebbi emberhez.

 

- Hol vagyok? – kérdezte!

 

- Hát nem tudod? Ez itt az utolsó mentsvár, Xiansai szigete! Miután Tyrael elpusztította a Világkövet rosszabbá vált a helyzet a halandók világában, s a világ, amit ismersz nyomorba sodródott!

 

- Hogy érted ezt?- kérdezte a barbár!

 

- Sajnos valami hiba csúszott Tyrael számításaiba, nem tudott Baal utolsó tervéről.  Arreat-hegy ugyan elpusztult, de ennek következtében Baal terve is működésbe lépett. Ugyanis Baalnak volt egy Őrzője, egy csatlós, aki megpróbálja bevenni Xiansai szigetét.

 

- Ki ez az Őrző? És mi a szerepe?

 

- Úgy hírlik, hogy Baal, azzal a feladattal bízta meg, hogy megszerezzen Xiansai szigetéről egy mágikus rúnát, amely a legenda szerint minden szörnyszülötthöz kötődik, és amellyel a terror ismét rászabadulhat a világra.

 

- Ez nagyon szörnyű hír, mesélj még nekem erről a helyről.

 

- Nem tehetem, későre jár. Minden jót, idegen!

 

A barbár megköszönte a segítséget, s indult volna tovább, amikor a távolból hangokat halott.

 

- Psszt – mondta valaki. Gyere közelebb- mondta.

 

- Ki vagy Te? – kérdezte a barbár!

 

- Meshif küldött.

 

- Életben van? – csillant fel a remény a barbár szemében. Mit tudsz róla? – morgott a barbár!

 

- Keveset, három napja nem láttam, elhajózott. Azonban itt voltam, amikor kikötött veled és egy üzenettel bízott meg engem, hogy adjam át számodra, ami a következő:

 

19 év után a sötétség újra éledezni látszik. Keresd meg a Vén Szivar nevű kocsmában, Atmost, ő majd elmondja a következő tennivalóidat. Barátod, Meshif!

Az utolsó szavak után az üzenet hozója elszaladt.

 

A barbár nem tehetett egyebet, elindult a város belseje felé. Nem sokkal később, ott ált a Vén Szivar nevű kocsma előtt. Már messziről lehetett hallani a vendégek óbégatását.

 

A barbár miután belépet, egyből a pult felé vette az irányt.

A csapos ügyet sem vetett rá, s azzal a lendülettel folytatta a habos sör felszolgálását.

 

A barbár közelebb lépett és ezt mondta:

 

- Meshif küldött- mondta.

 

A csapos először ügyet sem akart venni a mondandójára, de aztán visszaválaszolt:

 

- Örülök, hogy itt vagy. A nevem Atmos. Meshif nagyon jó barátom, megkért, hogy tájékoztassalak a szigeten folyó helyzetről. A zsebéből egy régi pergament húzott elő, és kitekerte. A következő állt rajta:

 

Kedves Barátom!

 

Örülök, hogy megkaptad ezt a levelet, hiszen ez azt jelenti, hogy még élsz.

 

Sajnos nem tudlak üdvözölni, ebben a nehéz órákban, de épp egy árut kell leszállítanom.

 

Amint hallottad, Baalnak volt egy utolsó terve, amivel megpróbálja elpusztítani a világunkat.

 

Megpróbálja megszerezni Xiansai ősi rúnáját, melynek segítségével egyesíthető a pokol

 

csatlósainak serege és újra testet ölthet a Terror Ura!

 

Tudom, hogy magányos vándor vagy, de kérlek, most az egyszer toborozz embereket, akik

 

segíthetnek Neked megakadályozni Astort, az Őrzőt a terve elérésében.

 

Atmos, majd elmondja, hogy kiket kell megtalálnod, s hol találsz meg engem. Légy óvatos!

 

Barátod: Meshif

 

 

Köszönöm Atmos – mondta a barbár!

 

Én hogyan szólíthatlak Téged? – kérdezte Atmos.

 

A nevem Eli, a keleti földről származom.

 

Honnan ismered Meshifet? – kérdezte a csapos!

 

Ez egy hosszú történet, de már 19 éve vagyunk barátok, s minden egyes napot együtt töltöttünk. Hajózgattunk, iszogattunk és nem utolsó sorban meghágtunk mindent, ami mozgott- nevetett Eli.

Remélem, még látom, hiszen szerencsés lehetek, hogy ismerhetem-mondta a barbár.  És Te? – kérdezett vissza Eli.

 

Ő a testvérem – jött a válasz. Sajnos a gonoszság a mi kapcsolatunkat megviselte.

 

Remélem, egyszer megoldódik a problémátok - mondta a barbár.

Meshif azt írta, hogy információval tudsz szolgálni a számomra.

 

Igen, ez igaz- mondta Atmos. Meshif több nevet is megadott, de minden személy távoli földeken tartózkodik, így szükséged lesz egy helyi sámán segítségére, aki megigézi őket és kapcsolatot tudtok teremteni.

 

- Mi a neve? - kérdezte Eli.

 

Atmos közelebb hajolt, hogy ne hallja senki más és Eli fülébe súgta:

 

- Akara- mondta. A kocsmától északra találod, itt van Meshif listája. Ezzel átadott Elinek egy pergament.

 

- Köszönöm!- mondta a barbár. Most jobb, ha megyek, ezzel búcsút intettek egymásnak.

 

A csapos még egy utolsó mondattal válaszolt, majd hátat fordított:

 

- Legyen szerencséd idegen, az Úr vigyázzon Rád utadon!

 

Kint hűvös, szeles idő fújt. Eli elővette Atmostól kapott papírt, melyen egy térkép is jelölte, hogy hol találja meg Akarát.

 

Fél óra séta után, egy kis kunyhót talált, a kocsmától északi irányban. Bent még világos volt, így belépett a kunyhó ajtaján.

 

Ebben a pillanatban, azonban korom sötét lett, s csak a következő két szót hallotta a háta mögött: „Crodeja su”!

 

Eli, nem sokkal ezután magához tért, Akara ott ült előtte, s ezt mondta:

 

- Ne haragudj, Eli! Nem tudtam, hogy Te vagy az! – mondta halkan. Manapság senki nem lehet biztonságban.

 

- Semmi baj, Atmos küldött ide, hogy segíts nekem – válaszolta Eli.

 

- Igen, sajnos megint segítened kell! – szomorkodott Akara. El kell jutnod Xiansai ősi kapujához egy átjárón keresztül, hogy megtaláld New Tristramba vezető portálkaput, de mielőtt segítenék, segíts meg engem is, hiszen lenne egy feladatom számodra.

 

- Miben lehetek a segítségedre?  -kérdezte Eli.

 

- Van egy barlang kezdte Akara, de Eli közbe szólt:

 

- Ne is folytasd!- mondta, csak mondd, merre találom.

 

Miután Akara elmondta, hogy hol találja ezt a bizonyos barlangot, Eli összeszedte magát és útnak indult.

 

 

Egy kis idő múlva tért vissza Akarához, a feladatot erőmegfeszítés nélkül teljesítette.

 

Köszönöm – Eli, hálálkodott Akara. Most pedig nagyon figyelj, mert nem lesz egyszerű a feladatod.

 

Akara megnézte az Elitól elkért pergament, amin a következő állt:

 

Lord Sidius – Witch Doctor

Oz – Wizard

Van Helsing – Demon Hunter

Monk - Monk

 

Eli! – szólt Akara!

A pergamenen négy név szerepel, akik segíthetnek Neked megszerezni a rúnát, illetve eljutni New Tristramba. Most megidézem mindegyikük szellemét, aztán egy erős varázslattal megpróbállak összekötni Titeket, hogy melletted lehessenek az utadon.

 

Nincs lehetőség, egyéb varázslatra? – kérdezte Eli!

 

Van még egy nagyon erős varázslat, de nincs idő rá. Amint elindultál összegyűjtöm a hozzávalókat és megpróbállak Titeket egy helyre csoportosítani, úgy, hogy minden személynek nyitok egy portálkaput, amin keresztül Xiansiába teleportálnak- jött a válasz Akarától.

 

Rendben- mondta Eli.

 

Akara halkan mormolni kezdett, s Eli érezte, hogy változáson megy keresztül. Erősebb lett, gondolta.

 

A szertartás végén Akara így szólt:

 

Összekötöttelek benneteket. Sajnos kevés idő áll rendelkezésre, ezért gyorsan kell cselekedni, hogy az Őrző előtt szerezzétek meg a rúnát.

 

Mit tudsz erről a rúnáról? – kérdezte Eli.

 

Keveset – mondta Akara. A mondák arról szólnak, hogy Xiansia, akiről a szigetet is elnevezték, készítette, s egy nagyon erős mágiával védte le. Ez a rúna magába szívja minden elesett ember lelkét. Sajnos valami hiba csúszott a számításaiba, mert nem csak emberekét, hanem a túlvilági lelket is, így ha ez elpusztul, akkor az összes lélek kiszabadul a világra és ismét eljön a káosz.

 

Menned kell Eli – nem veszíthetünk egyetlen percet sem. Ezzel nyitott egy átjárót, s Eli belépett az ismeretlenbe.

 

Nem sokkal később egy romokkal teli helyen találta magát. A háta mögött hangok szűrődtek, odafordult. Abban a pillanatban egy óriási bárd lendült felé. Gyorsan félre ugrott, elővette pörölyét, s harcállásba állt. Már lendült volna a kardja, amikor négy oldalról négy különböző csapás zúdult az őt bántalmazó teremtményre.

 

Eli nem tudta, hogy kik mentették meg, de hálás volt nekik. Akara küldött – mondta.

 

Azonban válasz nem érkezett, mintha ismét egyedül lett volna, de tudta, hogy ez nem így van.

 

A romos rész felé vette az irányt. Öt percbe se telt, máris másik ellenféllel kellett összemérnie az erejét. A távolban látszott, hogy még több harcos jön ellene, s az is látszott, hogy egy gigantikus méretű csápokkal rendelkező szörny is megindult felé.

 

Eli hátralni kezdett, felvette a harcot, az első, majd a második és már a megszámolhatatlan ellenféllel szemben.

 

Nem sokkal később megérkezett a csápos rettenet. Eli megkezdte a harcot, ütései földrengéssel voltak egyenlők. A csápok miatt nem tudta megbénítani ellenfelét, de erre nem is volt szükség. Négy oldalról ismét négyféle csapás érte a szörnyszülött fejét és az azon nyomban elterült.

Eli mostmár látta a segítőit, akik négy különböző portálkapun keresztül érkeztek. Eli közelebb ment hozzájuk, de mielőtt bármit is mondhatott volna, Akara szelleme jelent meg előttük és így szólt:

 

Az Őrző megszerezte a rúnát, is megindult vele New Triastamba. Vissza kell szereznetek, mielőtt felnyitják. Legyetek óvatosak, de úgy gondolom, öten együtt legyőzhetetlenek lesztek, de készüljetek fel a legrosszabb rémálmotokra is.

 

A romos résznél találjátok a portálkaput, ami eljuttat New Triastam földjének kapujához.

 

Ezzel Akara eltűnt, az öt egymásnak idegen pedig megkezdte utazását a pokol legmélyebb bugyrai felé.