Kölcsey Ferenc - Huszt

 

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;

Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.

Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott

Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.

És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?

Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?

Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;

Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

 

saját szerzemény:

 

Kölcsey Ferenc: Huszt (Diablo edition)

Bús düledékeiden Sanctuary romvára megállék;

Csend vala, felleg alól száll fel az éjjeli Ghoul.

Baal kele most, mint sír szele kél; s a harcok elontott

oszlopi közt lebegő Tyrael inte felém.

És mond: Sorci, mit ér epedő Hell e romok ormán?

Régi door árnya felé visszarunolni mit ér?

Messzi lélekkővel komolyan vess öszve Spider Lord,

Bash, alkoss, gyarapíts: s a Tristram fényre derűl!