Giliven
Trístram hőseihez .
Köröskörül sötét felhők az égen
Egy magányos hős áll ott középen
Az a hős ott Tristram reménye
Kit bűzös ocsmány démonok vettek középre
Nagy e világ és testvérünk kevés benne
Kevés ki harcunkba részt venne
Nem jó nekünk e démoni világ
Őzük ki belőle a poklok ocsmány hadát
Ha a hős egymaga marad
A szívében a bátorság vajon megmarad?
Ha nem úgy eltűnünk mint égről a csillag
És a sötét felhők reánk borulnak
Fel hősök harcra hát közös az ellenség
Ki e világnak árt
Bilincsét nem tűrve
Pusztítsuk együtt a lángoló poklok hadát
Mert végtére szabadokká kell lennünk
Hadd legyen Díablo és serege ellenünk
Bennünket ez nem ejt kétségbe
Hisz velünk van Tyrael és a mennyek serege
Mutassuk meg a hős nem olyasmi
Mint a gyertya mit el lehet oltani
Mert a hősnek élni kell örökké
Hogy az embereknek ne keljen félnie többé
Fel hősök nézzetek szembe az ellenséggel
Mert ki más tenné meg ezt ha ti nem
Hisz ősapáitok dicső múlta kötelez
Hogy védjétek az embereket
Hiába van Diablo hiába van pokol
Küldhet ránk démont óriás sereget
Tristram állani fog őrökké
És mi élni fogunk
Mi az emberek
Itt az eredeti vers.
Petőfi Sándor
A Székelyekhez
A köröskörül sötét felhő az égen,
Egy magányos csillag ragyog középen.
Az a csillag ott a magyar nép képe,
Kit idegen népek vettek középre.
Nagy a világ,és testvérünk nincs benne
Nincsen,aki bajainkban részt venne.
Dehogy testvér a magyarhoz a világ!
Ellensége minden ember,akit lát.
Ha a magyar is elhagyja a magyart,
Nem lesz akkor olyan,ki vele tart,
Úgy eltűnik mint az égrűl a csillag,
Ha a sötét felhők reáborulnak.
Föl,székely,föl,közös az ellenségünk,
Tinektek is az árt,aki minékünk,
Az vert vasra titeket,aki minket,
Együtt törjük szét a közös bilincset!
Mert végtére szabadokká kell lennünk,
Hadd legyen az egész világ ellenünk!
Bennünket az még kétségbe ne ejtsen,
Hisz velünk van az igazság s az isten.
Mutassuk meg a magyar nem olyasmi,
Mint a gyertya,mit el lehet oltani,
A magyarnak élnie kell örökké,
És nem szabad rabnak lennie többé!
Föl székely,nézz szembe az ellenséggel,
Ki néz vele szembe ha nem a székely?
Hisz a székely ősapja volt Attila,
Kit úgy híttak,hogy az isten ostora!
Hiába,Bécs,hiába van gazságod,
Küldheted ránk a rácot,a horvátot,
Állani fog,állani fog Magyarhon,
Élni fogunk,élni fogunk szabadon!