Ady Endre - Harc a Nagyúrral
Megöl a disznófejű Nagyúr,
Éreztem, megöl, ha hagyom,
Vigyorgott rám és ült meredten:
Az aranyon ült, az aranyon,
Éreztem, megöl, ha hagyom.
Sertés testét, az undokot, én
Simogattam. Ő remegett.
„Nézd meg, ki vagyok” (súgtam neki)
S meglékeltem a fejemet,
Agyamba nézett s nevetett.
(Vad vágyak vad kalandorának
Tart talán?) S térdre hulltam ott.
A zúgó Élet partján voltunk,
Ketten voltunk, alkonyodott:
„Add az aranyod, aranyod.”
„Engem egy pillanat megölhet,
Nekem már várni nem szabad,
Engem szólítnak útra, kéjre
Titokzatos hívó szavak,
Nekem már várni nem szabad.”
„A te szivedet serte védi,
Az én belsőm fekély, galád.
Az én szivem mégis az áldott:
Az Élet marta fel, a Vágy.
Arany kell. Mennem kell tovább.”
„Az én jachtomra vár a tenger,
Ezer sátor vár énreám,
Idegen nap, idegen balzsam,
Idegen mámor, új leány,
Mind énreám vár, énreám.”
„Az egész élet bennem zihál,
Minden, mi új, felém üget,
Szent zűrzavar az én sok álmom,
Neked minden álmod süket,
Hasítsd ki hát aranyszügyed.”
Már ránk szakadt a bús, vak este.
Én nyöszörögtem. A habok
Az üzenetet egyre hozták:
Várunk. Van-e már aranyod?
Zúgtak a habok, a habok.
És összecsaptunk. Rengett a part,
Husába vájtam kezemet,
Téptem, cibáltam. Mindhiába.
Aranya csörgött. Nevetett.
Nem mehetek, nem mehetek.
Ezer este múlt ezer estre,
A vérem hull, hull, egyre hull,
Messziről hívnak, szólongatnak
És mi csak csatázunk vadul:
Én s a disznófejű Nagyúr.
---------------------------
Harc Act Néggyel
Megöl a démonfejű Nagyúr,
Éreztem, megöl, ha hagyom,
Vicsorgott rám és jött sebesen:
A fagyos karom, a karom
Éreztem, megöl, de nagyon.
Gonosz testek, az undeadek, én
Belevágtam. Ő röhögött.
"Nézd meg, barbár vagyok!" (ordítottam)
S meglékelte a fejemet
Agyamba tépett és kibelezett.
(Kaldeum vad kalandorának
Tart talán?) S térdre rogytam ott.
Chaos Sanctuary partján voltunk,
Sokan voltunk, háborúzott:
"Add az életed, életed."
"Engem egy tűzcsóva megölhet,
Nekem már ülni nem szabad,
Engem szólítanak újra, skillre,
Whirlwind és a Leap Attack,
Nekem haza portált nem szabad."
"A te szívedet armor védi,
Az én belsőm strength, manák.
Az én pengém mégis az áldott:
Tyrael kente fel, ő hát.
Loot kell. Ölnöm kell tovább."
"Az én kardomra vár Arreat,
Ezer barbár vár énreám,
Idegen hegy, idegen areák,
Idegen tábor, új realm,
Mind énrám vár, énreám."
"Kevés HP bennem zihál,
Minden, mi árt, felém csörtet,
Szent Platemail az én nagy álmom,
Nekem minden armor jöhet,
Kihasítalak hát, lootolj egyet."
Már ránk szakadt a dim vision átok
Én megvakultam. A vendorok
Az itemeket egyre hozták:
Várunk. Van-e már aranyod?
Zúgtak a kardok, a kardok.
És összecsaptunk. Zengett a kard,
Húsába vájtam pengémet,
Vágtam, daráltam. Mindhiába.
Lélekköve vöröslött. Nevetett.
Szintet lépek, szintet lépek.
Ezer este múlt ezer estre,
A gépem fut, fut, egyre fut,
Kintről hívnak, szólongatnak
És én csak klikkelek vadul:
Én, s Diablo, a Nagyúr.