Kezdőlap Egyéb Aranyláz

Aranyláz

41
0
MEGOSZTÁS

A következő írás egy rövid cikksorozat része, melyben az online játékok körül felépült „szürkegazdaságot” járjuk körbe, különös tekintettel a Diablo 3 vonatkozásaira. Főleg trendeket fogok áttekinteni, de mindenekfelett kíváncsi vagyok a Ti véleményetekre. Az első részben rögtön ugorjunk is neki a feketelevesnek: vegyünk aranyat vagy ne?

Diszklémer: A posztban található információk szigorúan ismereterjesztő céllal íródtak és nem a szerző véleményét tükrözik. A téma érzékenysége miatt erős moderálás várható mindenféle célozgatás vagy linkelés esetén.

Aki nem tudná: abban a játékban, ahol értéke van a virtuális fizetőeszköznek (egyszerűség kedvéért a továbbiakban nevezzük goldnak), ott bizony feltűnnek olyanok, akik árulják azt. Ezeket az illetőket nevezik gold sellernek. Az arany értékét ebben az esetben az adja, hogy az előállítása „időt vesz igénybe” és virtuális értéket lehet vásárolni rajta. A Diablo 3 egy olyan játék lesz, amire ez igaz. A pearl mechanism és a ritka és értékes tárgyak mind mind gold igényes jellegzetességek. Csakhogy képet kapjunk a dolog komolyágáról: ez az üzletág nagyjából éves szinten 300-400 millió USD forgalmat bonyolít és ez csak növekedett az elmúlt években. Ez a tevékenység erős tiltás alá esik egyrészt az EULA másrészt az adott ország jogszabályai miatt. Kínában tilos virtuális fizetőeszközért valós értékeket venni, de fordítva nem, míg Korában valós és a virtuális fizetőeszközök kereskedelme nem tiltott, ellenben adóztatható. A trend szerint egyre több állam ismeri fel a virtuális javakból keletkező jövedelmeket és ezáltal egyre többen tesznek erőfeszítéseket, hogy adót szedjenek a forgalomból.

Számos szolgáltató épült ki, hogy teljesítse a gold iránti igényt. Ezeket a termelési módszereket későbbi cikkben részletesen bemutatom, most legyen elég egy rövid felsorolás:

  • Botok: Automatizált, szoftveres megoldás: a legolcsóbb a termelők szemszögéből. Egy program napestig gyűjti a goldot (értékes, eladható tárgyak vagy egyszerűen kieső gold formájában).
  • Farmer: Jellegzetesen távol keleti személy napi 10 vagy több órában teszi ugyanazt, amit bot. Ott alkalmazzák, ahol a szoftveres megoldást szűrik és bannolják.
  • Vásárlás: Felvásárlási áron vesz a gold seller más játékosoktól goldot, majd drágábban adja el a vásárlóinak.
  • Accountlopás: Az ellopott karaktereket meztelenre vetkőztetik és az értékes tárgyakat pénzre váltják. Ilyenkor megy a levesbe az összes minimális értékkel bíró tárgy.

Ezeket a módszereket általában ebben a sorrendben alkalmazzák, az adott biztonsági környezettől függően. Általában a botokat minden online játékban erősen szankcionálják, játékélmény és a játék belső gazdasági rendszerére gyakorolt romboló hatásuk miatt. Aránylag könnyen tetten érhetőek, és ezért könnyen kiszűrhetőek.

A farmerekkel már nehezebb a helyzet, mert ebben az esetben ugye élő személy ül a gép előtt és ha kell, tört angolsággal magyarázatot adhat arra, miért is öli ugyanazt vaddisznót két hónapja. A bizonyításra és a bannolásra itt is van azonban lehetőség. A fejlettebb biztonsági rendszerekben számos tevékenység úgynevezett „flaged” státusszal bír. Ezek rendszerint olyan tevékenységek, amik gold sellhez vagy egyéb tiltott folyamatokhoz köthetőek. Hatalmas összegek átadása rendszeresen karakterek között, ugyanazon helyek farmolása, etc. Ezeket a tevékenységeket a rendszer magától azonosítja, majd ha a „flagged” cselekmények száma eléri a kritikus szintet, akkor emberi beavatkozás után a farmer ellen szankciókat léptetnek életbe.

Az egyszeri gold eladást a gold sellernek szintén nehéz bizonyítani, mert ha csak egyszeri vagy ritka esemény, nincs arra kapacitás, hogy ezt kiszűrjék és figyelemmel kísérjék. Ilyenkor általában ingame logok szoktak segíteni, de ilyen szarvas hibát ritkán követnek el a felek.

Account lopás esetén az áldozat már nem sokat tehet: a baj megtörtént. Ezért szólítanak fel a készítők a biztonságos jelszavak használatára. Az így elutalt gold ritkán távozik egyszerű csatornákon. Jellemző, hogy csak tárgyak formájában utazik, így nehezebben követhető az útja.

A gold seller csapatok felépítése meglepően hasonlít a maffia vagy egyéb alvilági szervezetekére. A felhasználó általában csak az „átadóval” lép kapcsolatba. Tőle kapja meg a goldot, miután ezért valós fizetőeszközzel fizetett egy külsö alkalmazással (paypal). Az átadónál általában sosincs nagyobb mennyiség csökkentve a lebukás miatti a veszteséget. Az átadó a „bankostól” kapja a tranzakcióhoz elegendő goldot. A bankosból általában szintén több van, hogy egyetlen account bannolása esetén ne vesszen el a felhalmozott „árukészlet”. Általában a vásárlók azokat részesítik előnyben, akik gyorsan és gond nélkül tudnak szolgáltatni. A bankos a „termelőtől” kapja a goldot. Ők termelik meg azt a mennyiséget, ami később értékesítésre kerül. Ők esnek leggyakrabban áldozatul a ban hullámoknak, de természetesen az ő elvesztésűk érinti legkevésbé érzékenyen a szervezetet. Egyszerre csak nagyon kevés mennyiségű gold van náluk, ezért az account törlésével nem jár nagy áruveszteség. A szereplők között a gold ritkán „utazik” felismerhető formában – ezzel is csökkentve a „flag” veszélyét. A szereplők csak néhány „társukkal” tartanak kapcsolatot, nehogy a ban elérje a tettes társakat.

A vásárlók részéről érthető a kereslet. Aki goldot vesz, az időt vesz. A megvásárolt goldot nem kell időigényes játék alatt összeszedni, hanem pár gombnyomással, némi izgalmas várakozás után már mehet is elkölteni.

Többféle vásárló létezik, vegyük őket egy kicsit elő:

  • Az egyszeri: Ő általában egyszer vesz goldot a játék alatt, vagy hirtelen felindulásból, brahiból vagy valami hirtelen csábítás hatására. Általában kisebb mennyiséget, maximum közepes adagot vásárol és nem tervezi, hogy újra igénybe veszi a szolgáltatást.
  • Az elszánt: Ő a legjobb teljesítmény akarja a játékból kicsikarni, ezért nem fog időigényes golddal bajlódni, főleg ha csak valódi pénzt kell érte adni. Megveszi amennyi kell és akkor amikor kell majd a legjobb felhasználási módon el is használja. Általában ők a leghangosabbak, ha lesújt a banhammer.
  • A kényelmes: Ő azért vesz, mert kényelmesen szeretne játszani, nem szereti az anyagi problémákat. Nem letisztult célból veszi a goldot, hanem azért „hogy legyen”.
  • A beruházó: Ő csak egyszer: a játék elején vásárol, de akkor mindig. Azért vesz, hogy a játék elején ne legyen gondja, majd később jön a többi. Azért vásárol, hogy kicsit belökje a szekeret.

Miért is utálják általában az emberek a gold sellereket? A farmolók és a botok direkt játékélmény csökkenéssel járnak: ez egyértelmű. Azonban ennél egy sokkal nehezebben nyomon követhető jelenség a gazdasági változások. A rendszerben általában annyi gold található amennyit a játékosok megtermelnek mínusz a gold sink elemek, vendor vásárlás, account zárolás. A többi gold szabadon áramlik a játékosok között alapesetben. Általában a gazdasági rendszer érték arányai be is állnak ennek megfelelően. Amikor azonban gold sellerek „olcsó” goldot kezdenek pumpálni a rendszerbe, a normális módon megtermelt gold értéke csökken.  Sokkal több arany lesz található a rendszerben, míg a megvásárolható értékek nem gyarapodnak ilyen ütemben.  A goldvásárlók a nagyobb pénztárcájuk miatt feltornázzák az árakat (főleg a high end piacon): ami igazán értékes és ritka az eddig is drága volt és a megnövekedett vásárlóerő miatt most még drágább lesz.

Az egyszeri játékos ezt úgy veszi észre, hogy jellemzően kevésnek bizonyul a rendelkezésére álló pénz. Nem veheti meg magának a drágább tárgyakat a közös piacokon vagy csak sok spórolás után. Ha a folyamatnak nem szabnak gátat, akkor egy idő után már igen nehézzé válik az értékes itemek beszerzése a goldot nem vásárlók számára. Nem minden gold termelés hoz azonban ilyen negatív hatásokat magával: azok a beszerzési rendszerek (játékosoktól vásárlás majd eladás), amik nem a játékosokon kívüli forrásokból szerzik be a goldot, hanem egyszerűen csak újraosztják azt, nem okoznak ilyen természetű sérülést.

Ti vennétek goldot?

Forrás:

Wikipedia – Gold farming

Wikipedia – RMT

MEGOSZTÁS
Előző cikkGrab Bag #10
Következő cikkVásárfia