Újfent köszönjük a fordítást CyberCat olvasónknak!
Áttekintés
A démonvadászok könyörtelen őrszemek, különböző lőfegyverek arzenáljával végzik ki pokoli célpontjaikat. Lesből, a veszélytől távol maradva célozzák meg ellenfeleiket, íjak, halálos csapdák és lövedékek segítségével gyorsan végeznek a világukban kísértő lényekkel.
Az elsöprő erejű robbanó lövések, az íjak sortüze és az időzített robbanóanyagok révén a démonvadászok tökélyre fejlesztették a csoportba verődő ellenfelek elpusztítását. A vadászok hajszálpontos célzása lehetővé teszi, hogy az erősebb szörnyeket a távolból intézzék el: orvlövéseket adhatnak le vagy hátrálás közben lövik meg a támadó ellenfeleket.
Akárhogyis, mivel a démonvadászok a lőfegyverek használatára koncentrálnak és közelharcbeli képzettségük korlátozott, könnyen veszélybe kerülhetnek, ha sarokba szorítják vagy körbeveszik őket. A kitérést segítő képességek, mint a defenzív gurulások vagy félreugrások, valamint a célzott támadások, amelyek térdre kényszerítik és lelassítják az ellenséget, ugyanolyan fontosak a túléléshez, mint bármely nyílvessző a vadász tegezében.
Háttér
Azok, akik magukat démonvadásznak hívják, nem egy nép vagy nemzet. Nem esküdtek hűséget egyetlen királynak sem. Nem mások ők, mint mementója – visszhangja – azoknak, akiket megöltek a pokolfajzatok. Amikor otthonaikat felégették és családjaikat váratlanul lemészárolták a démonok, a legtöbb megrémített menekült csak feladta az életet – néhányan azonban eltemetik halottaikat, csapatokba verődnek és bosszút esküsznek.
Bár kevesen vannak, a vadászok követik és sarokba szorítják a démonokat annak reményében, hogy ha csak egyetlen életet is megmentenek, a világuk jobbá válik. Az egésznapos vadászat végén, mikor pihenőre térnek, a legtöbbjük még mindig azokat a rémségeket látja, amik összekovácsolták őket: alvadt vérrel borított karmokat, férfiakat és nőket megfulladni saját vérükben.
Ébren a démonvadászok ugyanezt látják. De most, a jelenben, végre hatalmukban áll megtorolni a szenvedéseket.
Nem mernek győzelemről, vagy ami még valószínűtlenebb, békéről álmodni. És mégis, folytatják a vadászatot. Nem tehetnek mást.
Egyedi eszközök
A démonvadászok azért tanulnak, hogy olyan szokatlan fegyverzet és harci stílus kombinációkkal szorítsák vissza a sötétség erőit, amiket csakis ők tudnak alkalmazni. Mesterien kezelik a kézi nyílpuskákat – ezek gyorsan újratölthető, gyorsan tüzelő lőfegyverek, amiket meglátva még a démonok is összerezzenek. A démonvadászok oly mesterei a nyílpuskának, hogy egyszerre akár kettőt is tudnak használni. Két nyílpuskával pedig kétszer annyi nyílvesszőt lőnek ki és kétszer olyan gyorsan ölik meg ellenfeleiket.
A vértezet fejlődése
A kezdő démonvadászok könnyű, rugalmas bőröltözéket viselnek, hogy megvédjék a csuklójukat és a torkukat. Arcukat csuklyával rejtik el és így olvadnak be az árnyékok közé. Lehet, hogy a napfénytől is megvédi őket.
A továbbfejlesztett vértezet jól észrevehető fémbevonatokat tartalmaz, amit nagy gondossággal műveltek meg és igazítottak viselőjéhez. A jobb nyersanyagok felhasználásakor még a leggyakorlatiasabb démonvadászok és némi engedményt tesznek arra, hogy mintázat díszítse lábszár- és torokvédőjüket.
Az erős vértezet kampókkal, mászó tüskékkel és takaró lemezekkel büszkélkedik, amely az éles szemű vadászok látását nem zavarja meg, ugyanakkor védi a létfontosságú szerveiket. Az ilyen vértezetbe zavarbaejtő számú nyílvessző és egyéb eszköz rejthető el.
Legfontosabb jellemzők
Lőfegyverek: A démonvadászok nyílvesszőkkel és más lövedékekkel fűszerezik meg a hadszíntért, vagy olyan pontossággal lőnek meg távoli ellenfeleket, amiről más hősök álmodni sem mernek. Arzenáljukba tartoznak az íjak, gránátok, kézi vetőfegyverek és nyílpuskák.
Sötét varázslatok: Hogy növeljék esélyeiket az Égő Pokol erőivel szemben, a démonvadászok kétes hírű varázslatokat sajátítanak el. Képesek álcázni magukat a sötétben, megzavarni mások támadását és átsiklanak az árnyak között, hogy áldozatuk közelébe férkőzhessenek.
Csapdák: A ravasz vadászok felkészülten fogadják a démon falkákat vagy a náluk sokkal erősebb rémlényeket. Az ellenséget aknákra, tövisekre, vagy farkascsapdákra csalogatják, amivel eléggé legyengítik őket ahhoz, hogy könnyen és biztosan megölhessék őket.
Harci taktika: A démonvadászok magukon viselik a múltjuk sebhelyeit, ám választott sorsuk ellenére nem vágynak arra, hogy ismét szenvedjenek. A vadászok térdre kényszerítő nyílvesszőkkel távol tartják maguktól ellenségeiket , vagy lelassítják őket bóla lövedékekkel, és füstbombákat dobnak el, hogy megszökhessenek, amikor az ellenfelek veszélyesen közel kerülnek.
Erőforrások: Gyűlölet (Hatred) / Fegyelem (Discipline)
A démonvadászok örökösen harcban állnak önmagukkal. Bár nincs bennük remény, hogy visszatérhetnek korábbi életükhöz, mégis szenvedélyesen harcolnak és becserkészik a démonokat. Azok a vadászok, akik azért élnek, hogy tanítsanak másokat, megfontolttá és óvatossá válnak, és mégis folyton indíttatást éreznek, hogy még több és több démoni erőszakkal szálljanak szembe.
Minden egyes nyílvessző, amit a démonvadász kilő, gonoszsággal telített; majdnem minden támadásukat a Gyűlölet fűti: egy hideg, de jogos düh, amely végül könyörtelenné teszi őket ellenségeikkel szemben. A gyűlöletük majdnem végtelen: gyorsan helyreáll és mikor nem harcolnak, a démonvadászokat akkor is eltelíti a bosszúvágy.
Minden vadász, aki szeretne valóban eredményes lenni, arra kényszerül, hogy gyűlöletét Fegyelemmel mérsékelje: ez az az elővigyázatosság és az az igyekezet, ami lehetővé teszi, hogy másnap is ölhessenek.
A fegyelem igen értékes a démonvadászok számára. Nemcsak lassan áll helyre, több elmélkedést és türelmet kíván, mint a gyűlölet alapú támadások, de erre alapul mindegy defenzív taktikájuk is – az ellenfél csapdába ejtése, a szaltóval szökés az ellenség fogai és karmai közül, valamint a nyílvessző és töviszápor kikerülése is.
A démonvadásznak nem nagy ügy megállni, hideg gyűlölettel, és lövedékek sortüzét árasztani az ellenség hordáira. De ha nem tudják fegyelemmel megvédeni magukat, könnyen áldozattá válhatnak. A fegyelem és a gyűlölet finom egyensúlya a legvalószínűbb módja annak, hogy túléljenek.