Nem csak a rajongók lézengtek az előcsarnokban. Ott volt Mike Morhaime is, a cég vezérigazgatója és társalapítója, éppen egy fiatal Blood Elfnek öltözött hölggyel pózolva fényképek céljából. Frank Pearce, egy másik társ-alapító lelkesen merült el a tömegben. Más producerek és designerek pedig a bárnál tengették csekély hátralévő szabadidejüket. Ez nem a Broadway vagy Hollywood; itt nincsenek  fülhallgatós testőrök vagy más személyi biztonsági szolgálat. Ez egy óriási ünnepség tele emberekkel, akik imádják a videojátékokat és barátokkal, kiken kereszül mindezeken az élményeken keresztülmehettek. Nehéz volt megmondani, kik is érzik jobban magukat: a rendezvény szervezői vagy a rajongók.

…Páran még mindig úgy tartják, hogy a videojátékok antiszociálisak. Valóban, az egy-játékos üzemmód nem von be külső személyt a játékba, de ugyanúgy egy könyv olvasása sem. De a legelterjedtebb és legfontosabb játékok, mint pl. a World of Wacraft vagy az Eve Online mind-mind egyeduralkodói az online játékélménynek és ez azért van, mert nem konkrétan magáról a játékról szólnak, hanem sok figyelmet kapnak a más játékosokkal való kapcsolatok is.

Szóval ami igazán vonzotta a közönséget a Blizzconra, az nem a lehetőség volt az új játékok korai fejlesztési fázisaiban való megtekintésére, mint a Diablo III vagy a World of Wacrarft kiegészítője, a Mists of Pandaria. Nem is a tournamentek vagy a fejlesztői panelek voltak azok, hanem, hogy együtt lehetett egyik játékos a másikkal.

 Forrás: Incgamers.net