A harc elért a halál angyalához

Szembe kell néznünk a keserű ténnyel, hogy Diablo legkevésbé sem tartozik a játékvilág legnagyobb főellenségei közé. Játékba illesztése közel sem tökéletes, a legkönnyebb főellenség a sorozatban, és úgy néz ki mint egy nagy piros dinoszaurusz. A vészjósló Malthael veszi át a helyét mint a nagy rosszfiú a Diablo 3 – Reaper of Souls kiegészítőjében. Sötét leplekbe borítva a halál angyala fogságba esett lelkek ködén siklik, egy pár lélek rabló sarlót forgatva. Felfedve az ő gótikus pompáját, Blizzard belőtte a hangulatot az 5. Act-hoz.

“A főellenség választás egy meghatározó indítás” mondja a vezető író Brian Kindregan. “Mindig démonok ellen harcoltál. Most egy angyal ellen harcolsz. Amint meghoztuk ezt a döntést minden ezt követte.” Malthael a bölcsesség bukott angyala, aki magának követeli az irányítást élet és halál fölött a  halandó síkon és ellopta az elpusztíthatatlan fekete lélek követ, ami Diablo szellemének börtöne. Még kétségbe ejtően, áthelyezte az emberiséget az ijesztő oldalára a “rossz és jó” listáján és nekiállt hogy új hadsereget támasszon fel a Westmarch város elfekvő hulladékából. Az V. Act nyitányaként, Diablo legyőzése után, a játékosnak vissza kell foglalnia a várost a régi jól bevált “addig ütöm, amíg mozog” technikával, szinteket kell lépnie, hogy újabb módokon verhessen halálra bármit ami mozog, és fosztogassa a világot jobb tárgyak reményében, hogy gyorsabban verhessen mindet halálra.

Westmarch talán a legzordabb hely, amit valaha is meglátogattam egy videójátékban. Szürke utcáin holtak sorakoznak, hideg, kék lámpások viharvert katedrálisokat, repedezett kőlapokat, és régi hősök félig romba dőlt szobrait világítják meg.

Ez az első alkalom mikor Blizzard városi környezet randomizálásával próbálkozik. A kísérletezés Diablo 3 Caldeum bazárjával nem jött össze, de a tech frissítések a RoS-ban kivágott városi utca részletek által generált formációk. Harcoltam a kereszteződésekben hordákban rám támadó ragyogó szellemekkel, és találtam sikátort amit szőnyegként borítottak hullák dombjai. Egy kis házban találtam egy őrültet aki Malthael-nek szentelte magát, abban a reményben, hogy túléli a selejtezést. A belső és külső területek között a töltés nélküli átmenet biztosított, így sokkal összefüggőbb érzetet kelt, mint a legtöbb eddigi Diablo 3-as környezet. Mindenek előtt a város a Diablo 2 sötétebb régióira emlékeztet.

Ne várjunk napsütést és szivárványt a Reaper of Souls más területeitől sem. Bloodmarch egy régi mocsár, mely “ősi civilizációkról” rejt utalásokat. Én sokkal izgatottabb vagyok a Pandemonium Fortress miatt, mely egy őrült vár a “Teremtés születésének hege”  középpontjában. Egy hely, mely a menny és pokol között terül el. Diablo 2 játékosok éppen csak láthatták a 4. Act végén, hisz ez a hely adott otthont a most már elpusztított Világkőnek. Bizony lesz mibe elmerülni a Diablo sztori rajongóinak.

Blizzard nem mutat sokat az említett területekből. Ehelyett harcolhattam pár háztömbnyit a halálra ítélt városban. Malthael szellemei és a halál angyalai leselkednek minden sarkon, elrabolható lelkek után lesve. Nehéz dolguk volt velem. Kipróbáltam a RoS új kasztját a Crusader-t: a hatalmas tömegű germán harcos egy láncos buzogánnyal, pajzzsal és fanatikus élvezettel, hogy a gonosz szolgáit ágyelővé lapítsa. Olyan érzetet kelt mint a Paladin izmosabb testvére. Diablo és Diablo 2 lovag karaktere specializálódott az aurákra, melyek képesek voltak gyógyítani a csapattársainkat, vele szemben a Crusader jobban szeret szent villámokat szórni, vagy éppen saját páncéllal borított testét az ellenség fejére dobni. Blizzard úgy határozza meg mint egy közép távú közelharci kaszt, de érezhetően egy kis varázsló is került a DNS-ében. Fist of the Heaven parázsló energia oszlopot idéz bárhová a harcmezőn, kisebb villámok csapnak ki a becsapódás helyétől, sokkolva a közelben tartózkodó ellenfeleket. A Consecration felgyújtja a Crusader környezetét, gyógyítja a szövetségeseket, de sebzi az ellenfeleket. Mindkettő tökéletes kiegészítője a Falling Sword képességnek, mely egy lassan visszatöltődő tulajdonság, amely mobil tüzérségi csapássá változtatja a Crusader-t. Eltűnik az égben és a választott becsapódási pontban a gyengébb ellenfeleket egyenesen eltörli a föld színéről, az erősebbeknek kemény sebzést oszt.

Nem kerül sok időbe hozzászokni a Crusader harcstílusához, a demóban kipróbálható skillek közül szinte mindegyik tömegek pusztítására képes. Én összeszednék egy jó nagy adag szörnyet, megtámadnám őket a Fist of Heaven-nel, megszórnám őket a Falling Sword-dal és a maradékot kivégezném a Consecration-nel. Megütnék néhány lényt a láncos buzogánnyal ha közel kerülnek, de a harc nagy része arról szól hogy menedzseljük a csatateret! Kilőnék pár villámot hogy behúzzak egy-két hordányi kisebb ellenfelet egy helyre, hogy elkülönítsem a tábornokokat vagy szuper-erős lényeket. Könnyű elképzelni hogy cooperatív játék szerves részévé válik a Crusader, rendesen szórja a varázslatokat az ellenség soraira és robbanó kamikaze hasasokkal bombázza a boss-okat.

A RoS-ben a harc olyan érzést nyújt, mint mindig. Akár perzselő varázslatokat vagy hatalmas darab acélt használsz hogy elvégezd a munkát, de a Diablo 3 még mindig arról szól hogy mindent felrobbants. Pillanatról pillanatra önt el bennünket a megelégedés, a Blizzard évtizednyit töltött azzal hogy minden kattintásunkat halálossá finomítsa , de mégis a random szörnyek látványa ejti ámulatba és tartja a játékosokat órákon át a játék előtt. Ahogy az ellenség a monitor mögül ömlik feléd, az emelkedett és a feszült érzelmi állapot, a szorongás, hirtelen rémület és megkönnyebbülés között rezeg. A kiegészítő nyüzsög a minket zaklató mini-ellenfelektől, mindegyik egy kisebb félelem bázisa. A te feladatod játékosként az, hogy megteremtsd magadnak a katarzis momentumait, a játék változatos és erős lehetőségeit. Nagy, gyilkos képességekkel, mint a Crusader Falling Star skillje ez könnyen elérhető. “Gyilkos-vadász módba kapcsoltál” mondja Martens, “mintha gyík agyad lenne. Ez nem olyan ami ellen mi harcolni szeretnénk.”

A gyíkszerű öröm hogy tömegesen végezzünk ellenfeleinket, lassan utat enged az igazi kihívásnak magasabb szinten. A sárgán parázsló über-szörnyek randomizált szuper képességekkel tudják lezárni a csatatér egyes részeit, sebezhetetlenség buborékába vonva a támadó szörnyeket, megduplázva sebességüket, vagy folyamatosan mozsár ágyúval bombáznak bennünket a fejük tetejéről. Néha mindezt egyszerre. Egy magasabb szintű harc inkább egy gyilkos golyózáporra hasonlít  mintsem egy hagyományos akció-RPG-re. A új terület bennszülöttei ezt szépen kiegészítik, úgy mint a Crossfire (Kereszt tűz), mely egy világító halál rácsot fektet keresztül a harcmezőn. “Van egy időzítő elem” magyarázza Josh Mosqueira. “A sugarak nőnek idővel. Neked kell kitalálnod ezen a halál-rácson hova állj, hogy ne halj bele.”

A véletlenszerű lények, az ellenséges tábornokok és speciális képességeik új meglepetéseket tartogatnak a legtapasztaltabb játékosoknak is. Az újrajátszhatóság egy nagyon fontos része a Diablo 3-nak, ez az alapja az új Loot Run módnak is. Ez a lehetőség területeket, szörnyeket és boss-okat generál az egész játékból, hogy egy 15 perces várbörtönt varázsoljon a semmiből. Ez egy alternatív lehetőség a 2 órás act mellet, hogy nagy hatékonysággal találjunk jó Loot-ot, nem úgy, mint szintezésnél. Egyetlen run keresztül Act 3-on, amit Alkaizer dolgozott ki, vált a de facto útvonallá egy 60. szintű karakternek. A készítők változtatni akarnak ezen anélkül, hogy olyan szörnykombinációt állítana össze, ami nem lenne fair a játékosokkal szemben.

“A randomizációhoz hozzányúltunk, nem engedjük hogy rossz kombinációk kerüljenek a játékba,” magyarázza vezető tartalomtervező Kevin Martens. “Most már csak érdekes kombinációkat találunk. A magja az, hogy engedjük a játékosokat új taktikákat kipróbálni, de már az is szórakoztató, hogy látjuk a sok lehetőséget.” A csapat emlegeti az igen kirívó kombinációt mikor az elefánt méretű bikákat Act 1 nyitott területeiről a várbörtön szűk folyosóin láthatjuk viszont, és nézhetünk szembe kétségbe ejtő legázoló támadásukkal. Martens meséli hogyan töltött meg a  csapat egy területet Wretched Mothers-ekkel – akik zombikat okádnak pár másodpercenként- és Skeleton Summoners-ekkel akik csontvázakat idéznek a játékosra. Izgatottan meséli a küzdelmet hogy a hordányi lényen keresztül eljussanak az idézőkhöz, úgy emlékszik vissza erre, mint az elmúlt év legjobb Diablo 3-as élménye.

A loot egyensúlya is meghatározó változások elé néz egy ingyenes patch-ben, ami a kiegészítő megjelenése előtt várható. Jelen pillanatban nagyon kis hányada kapcsolódik a karakterünkhöz a talált tárgyakból, a problémát a fejlesztők egy teljes áttervezéssel oldja meg, amit úgy hív “Loot 2.0”. Bemutatják az úgy nevezett “Smart Drops”-ot (intelligens dobások), ahol a fő statok össze lesznek kapcsolva a lootoló karakterrel. A Legendary tárgyak dobási esélyét is megemelik egy kicsit, és fixen esnek majd a boosok első megölésekor.

Blizzard azt szeretné hogy a legendás tárgyak többet adjanak, mint szimpla főtulajdonság emelkedést. Csak úgy, mint egyedi megjelenés, és pár díszes gyakorlati hatás is kapcsolódni fog a tárgyhoz, ami érdekesen kiegészíti a karakterünk tulajdonságait. Varázsló bot, ami egy kis esélyt arra, hogy minden megölt ellenség tűzköpő hidrává változzon, egy másik (gyűrű) idézhet egy  treasure goblin-t (kincses kobold), ha viseljük. Mosqueira-nak is meg van a kedvence: “Van egy tárgy, ami ha viseljük megidéz három farkast, egy farkas helyett. A farkas jól néz ki mellettem, de 3 farkas sokkal királyabb mint egy, ráadásul megváltoztattam a build-emet is.”

A Reaper of Souls ad egy új iparos karaktert, aki jól passzol a kovács és az ékszerész mester mellé a bázison. A Mystic képes lesz a tárgyakat elvarázsolni, ami annyit tesz, hogy lehetőségünk lesz újra pörgetni egy stat slotot választásunk szerint és választhatunk a random eredmények közül. Ha barbárral játszol és találsz egy hatalmas kardot +100 intelligenciával, elviheted a Mystic-hez és kicserélheted erő bónuszra. A Blizzard még finomhangolja a rendszert, úgymint költségeket, és hogy újra pörgethetsz-e több mint egy statot, vagy csak egy tulajdonságot többször, de az új rendszer célja egyértelmű: ha az enchant-olással buildedhez szabhatod a talált tárgyakat, akkor nincsen szükség az aukciós házra.

Nyilvánosan kijelentették, hogy az online kereskedelmi központ, amely lehetővé teszi a játékosoknak, hogy tárgyakat adjanak el egymásnak játékbeli aranyért és igazi pénzért, nem úgy működik mint ahogy tervezték. A magas felszerelés elvárás a 60. szintű játékhoz a játékosokat az AH-ba kényszerítette, ahol cseresznyézhetnek a legjobb tárgyak közül a karaktereiknek, ahelyett hogy egy sor esélytelen drop-ra várnának.

A szándék az irányított drop és a gyártás rendszer mögött egyértelmű. “Azt szeretnénk ha az AH lenne az utolsó menedék” – mondja Kindergan. “Játszod a játékot hogy jól szórakozz és felszedd a loot-ot. Ha nem találsz egy meghatározott dolgot, akkor legyártod. Mi van ha nem tudod legyártani? Rendben, akkor fordulhatunk az aukciós házhoz.” Ennek az írásnak első publikálása óta odáig jutottak, hogy bejelentették az AH végleges lezárását 2014 márciusában.

A kiegészítő célja az is, hogy arra ösztönözze a játékosokat, hogy több karaktert kipróbáljanak. A Paragon rendszert ki fogják terjeszteni az összes karakterre egy battle-net fiókon. Az 5. szintű Démon Huntered pluszokat kap a Barbárod kemény munkájából. A kiegészítőben a szinthatár is emelkedik 70-re,ezáltal új aktív és passzív képességeket, és képesség módosító rúnákat adnak mind az öt már jól ismert kaszthoz. Ha a Crusader-rel Westmarch-ba akarsz eljutni át kell verekedned magad az első négy Act-on. Egyébként minden karakter aki legyőzte Diablot, nekieshet Malthael-nek és Wstmarch “lakosainak” Act 5-ben.

Ez a kiegészítő nem csak az új dolgokról szól, hanem teljes újrahangolja a Diablo 3 belső rendszerét. Esztétikában visszatér a sorozat gótikus gyökereihez, az újratervezett tárgyrendszer és az AH félresöprése miatt, a RoS inkább felújításnak hat, mint kiegészítőnek. Ez az amire a Diablonak szüksége van. Noha a játék még mindig teljesen online, és továbbra is lesz egy “item-shop” (tárgy-bolt), de a készítők az alap ötlet felé mozdulnak, hogy a 12 millió emberz, akik megvették a Diablo 3-at, továbbra is a játékban tartsák. A játékosok által irányított ökonómia végül is csak figyelemelterelés. Az igazi ok, amiért az emberek játszanak, egyszerű: “Szörnyeket kéne ölnöd,” mondja Martens. “Az a legjobb.”

Forrás: PC Gamer